Hogyan befolyásolja a rézötvözet megválasztása a végső öntvény tulajdonságait?
A rézötvözet megválasztása jelentősen befolyásolja a végső öntvény tulajdonságait, befolyásolva annak mechanikai, fizikai, kémiai, sőt esztétikai jellemzőit is. Íme, hogyan befolyásolják a különböző rézötvözetek az öntvények tulajdonságait:
Mechanikai tulajdonságok:
Szilárdság és keménység: Az olyan ötvözetek, mint a sárgaréz (réz-cink) és bizonyos bronzok (réz-ón) nagyobb szilárdságot és keménységet biztosítanak, mint a tiszta réz.
A szilárdság az ötvözet összetételétől és a hőkezeléstől függően nagyon eltérő lehet.
Hajlékonyság és alakíthatóság: A tiszta réz és bizonyos ötvözetek, mint például a foszforbronz (réz-ón-foszfor) nagymértékben képlékenyek és képlékenyek, így alkalmasak az alakítási és alakítási folyamatokra.
Kopásállóság: Az olyan elemeket tartalmazó bronzok, mint az ón, alumínium vagy szilícium, kiváló kopásállóságukról ismertek, így alkalmasak csapágyakhoz, fogaskerekekhez és egyéb mechanikai alkatrészekhez.
Fizikai tulajdonságok: Sűrűség és súly: A különböző ötvözetek eltérő sűrűséggel rendelkeznek, ami befolyásolja a végső öntvény súlyát és sűrűségét.
Hővezetőképesség: tiszta Rézöntvény alkatrészek kivételes hővezető képességgel rendelkezik, míg az ötvözetek összetételüktől függően valamivel alacsonyabb vezetőképességűek lehetnek.
Elektromos vezetőképesség: A fémek közül a tiszta réznek a legmagasabb az elektromos vezetőképessége, míg az olyan ötvözetek, mint a sárgaréz, jó vezetőképességűek, de alacsonyabbak lehetnek, mint a tiszta réz.
Kémiai tulajdonságok:
Korrózióállóság: Bizonyos rézötvözetek, mint például a sárgaréz és a bronz, a tiszta rézhez képest fokozott korrózióállóságot mutatnak az ötvözőelemek, például cink, ón, alumínium vagy szilícium miatt.
A korrózióállóság egyedi ötvözet-összetételek és felületkezelések alapján testreszabható.
Kémiai kompatibilitás: Az ötvöző elemek befolyásolhatják azt, hogy a rézötvözet hogyan lép kölcsönhatásba a különböző környezetekkel és anyagokkal, befolyásolva az alkalmasságát bizonyos alkalmazásokhoz, például vegyi feldolgozásban vagy tengeri környezetben.
Esztétikai és egyéb tulajdonságok:
Szín és megjelenés: A rézötvözetek, mint a sárgaréz és a bronz, számos színt és felületet kínálnak, amelyek kívánatosak lehetnek dekorációs vagy építészeti alkalmazásokhoz.
Megmunkálhatóság: A megmunkálás, az öntés és az alakítás egyszerűsége a különböző rézötvözetek esetén változhat, ami befolyásolja a gyártási folyamatot és az összetett tervek megvalósíthatóságát.
Milyen különböző módszereket használnak a formák létrehozásához Rézöntvény alkatrészek ?
1. Homoköntés
Leírás: A homoköntés az egyik legrégebbi és legszélesebb körben alkalmazott fémöntési módszer. Ez magában foglalja egy öntőforma létrehozását, amely homok (általában szilícium-dioxid homok) és kötőanyag (például agyag vagy gyanta) keverékéből készül az utolsó rész mintája (vagy modellje) köré.
Mintakészítés: A minta jellemzően fából, fémből vagy műanyagból készül, és az utolsó rész alakját képviseli.
Forma előkészítés: A mintát homokba helyezzük, és a minta köré homokot pakolva alakítjuk ki a formaüreget.
Forma összeállítás: A forma két vagy több felét létrehozzák és összeillesztik a teljes formaüreg kialakításához.
Öntés: Az olvadt fémet (réz vagy rézötvözet) öntik a formaüregbe.
Hűtés és eltávolítás: Megszilárdulás után a formát letörik, az öntvényt eltávolítják, megtisztítják és befejezik.
Előnyök: Alkalmas összetett formákhoz, gazdaságos kis- és közepes méretű gyártáshoz, és alkalmazkodik különféle ötvözetekhez.
2. Befektetési öntés (elveszett viasz eljárás)
Leírás: A befektetési öntés, más néven elveszett viaszöntés, egy precíziós öntési eljárás, amely viasz- vagy műanyagmintát használ a kerámiaforma létrehozásához.
Mintagyártás: A kívánt résszel azonos viasz- vagy műanyagmintát készítünk.
Összeszerelés: Több mintát rögzítenek egy központi viaszcsontra, hogy faszerű szerkezetet alkossanak.
Kagyló felépítése: A mintaszerelvényt többször kerámiazagyba mártják, és finom kerámiarészecskékkel vonják be, hogy kerámiahéjat építsenek a viaszminták köré.
Viasz eltávolítás: A kerámia héjat felmelegítik, hogy megolvadjon és eltávolítsa a viaszt (ezért az "elveszett viasz").
Öntőforma kiégetés: A kerámia héjat kiégetik a kerámia forma kikeményítésére és megkeményedésére.
Öntés és megszilárdítás: Az olvadt fémet a kerámia formába öntik.
Hűtés és eltávolítás: Megszilárdulás után a kerámia héjat letörik, az öntvényt eltávolítják, megtisztítják és befejezik.
Előnyök: Kiváló felületkezelés, nagy méretpontosság, alkalmas összetett és bonyolult alkatrészekhez.
3. Présöntés
Leírás: A présöntéshez acélból készült, újrafelhasználható formát (matricát) használnak nagy pontosságú és ismételhető fém alkatrészek előállítására.
A szerszámgyártás: A matrica acélból van megmunkálva, és két félből (szerszámfélből) áll.
Befecskendezés: Az olvadt fémet (jellemzően nagy nyomás alatt) fecskendezik a szerszámüregbe.
Hűtés és megszilárdulás: A fém gyorsan lehűl és megszilárdul a szerszámüregben.
Kidobás: A szerszám kinyílik, és az öntvény kilökődik a formából.
Vágás és kikészítés: A felesleges anyagot (vaku) eltávolítjuk, és az öntést befejezzük.
Előnyök: Nagy gyártási sebesség, jó méretpontosság, és alkalmas összetett formájú alkatrészek tömeggyártására.
4. Folyamatos öntés
Leírás: A folyamatos öntés egy olyan eljárás, amelyben az olvadt fémet folyamatosan öntik egy vízhűtéses formába, hogy egy megszilárdult szálat képezzenek, amelyet azután a kívánt formára dolgoznak fel.
Formatervezés: Vízhűtéses rézformákat használnak az olvadt réz szilárd pászmává formálására.
Folyamatos öntés: Az olvadt rezet folyamatosan öntik a formába.
Megszilárdulás: Az olvadt réz megszilárdul, ahogy áthalad a formán.
Vágás és feldolgozás: A megszilárdult szálat a kívánt hosszúságúra vágják, és tovább feldolgozzák (pl. hengerelik, extrudálják) a végtermékek előállításához.
Előnyök: Nagy termelékenység, jó felületi minőség és hatékony egyszerű formák, például rudak, csövek és szalagok hosszú hosszúságú előállításához.
